6. fejezet

Sziasztok! :) Az előző részhez kaptam pár kommentet amik nagyon jól estek, és köszönjük a 64 rendszeres olvasót is. Egyébként nem rég értünk el a 9000 megtekintést. Huh. Csak így tovább. :) Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket. Jó olvasást.
Sarah. xx

-----

Zayn levette rólad a kendőt, te pedig teljesen le voltál döbbenve a gyönyörű táj láttán. Egy kis völgyben voltatok, ahol egy hatalmas tó volt. A tó szélén egy móló állt, meg egy kis házikó. A parton volt egy asztal, körülötte pedig lámpásokkal volt minden megvilágítva.

Zayn: Nos, tetszik?

Én: Ez gyönyörű.
Zayn: Féltem, hogy majd nem nyeri el a tetszésedet. *vakarta a tarkóját*
Én: Köszönöm.

Zayn elmosolyodott, te pedig nyomtál egy puszit a szájára. Kézen fogva odasétáltatok a megterített asztalhoz, és leültetek egymással szembe. Elkezdetek beszélgetni, és úgy tíz perc után megjelent a pincér. Louis sétált oda hozzátok kötényben, és két tányérral a kezében.
Louis: Jó étvágyat. *mosolygott*

Letette a tányérokat, és már el is tűnt. Neki láttatok a vacsorának, ami fantasztikus volt. Nagyon sokat beszélgettetek, és még jobban megismertétek egymást.
Én: Nem megyünk fel a mólóra?

Zayn: Menjünk. 

Zayn felállt, és téged is felsegített. Szép lassan felmentetek a mólóra, és végig sétáltatok rajta. Mikor a végéhez értetek, letelepedtetek a földre, és a naplementét néztétek.

Zayn: (Neved), figyelj. Sajnálom azt a hülye kirohanásomat, csak azt hittem, hogy...
Nem hagytad, hogy befejezze a mondanivalóját, mivel megcsókoltad. Érezted, hogy Zayn belemosolyog a csókotokba, de nem akart elengedni. Még jobban magához húzott, csak sajnos levegő hiányába elváltatok egymástól.

Én: Jogosan kételkedtél, mert nem mondtam, hogy van egy bátyám.
Zayn: Nem, én voltam a hülye. Hagyd, hogy jóvá tegyem.
Már válaszra nyitottad volna a szádat, de ekkor mögöttetek megszólalt egy gitár. Hátra fordultál, és Niallt pillantottad meg. Egy széken ülve játszotta a kedvenc számodat, Zayn pedig elkezdte énekelni. Csodálkozva néztél hol rá, hol pedig Niallre. Mikor a szám végére értek, a szemed könnybe lábadt, és Zayn nyakába ugrottál örömödben, elfelejtve, hogy még mindig a mólón vagytok. Zayn egyensúlya megingott, de szerencsére hamar visszanyerte, így nem esetetek bele a jéghideg tóba.

Niall: Ez necces volt. *nevetett*
Zayn: Máskor ne csinálj ilyet, mert beleesünk.
Én: Bocsi, és köszönöm.
Zayn: Gyere, menjünk valami stabilabb helyre.

Kapott fel, és lesétált a mólóról. Niall időközben már el is ment valahova. Már 8-9 óra lehetett, ezért eléggé hűvös volt. Kissé összébb húztad magadat, amit Zayn is észrevett.
Zayn: Kezd hűvös lenni. Haza viszlek, jó?

Te csak bólintottál, Zayn pedig átkarolta a válladat, és magához húzott, hogy ne fázz annyira amíg  a kocsihoz értek. Mikor oda értetek az autóhoz, te beszálltál hátra, Zayn pedig melléd. A visszafele út csöndben telt, de Zayn végig fogta a kezedet. Mikor a házatok elértetek már kiakartál volna szállni, de visszatartottak.

Zayn: Nem akarom, hogy meglássanak, hisz az unokatesóm vagy. *nevetett*
Én: Egyszer úgyis fel kell vállalnod, hogy nem az vagyok.
Zayn: Egyszer elmondjuk, de nem akarom, hogy utálkozó üzeneteket kapj twitteren meg a többi közösségin.
Én: Jó, értelek. *mosolyodtál el*

Zayn közelebb hajolt hozzád, és gyengéden megcsókolt.
Én: Mikor találkozunk legközelebb?
Zayn: Holnap bemutathatnálak a fiúknak. *mosolygott*
Én: Benne vagyok.

Vigyorogva szálltál ki a kocsidból, és bementél a házba. Egyszerűen nem bírtad abba hagyni a mosolygást.